Ördögi körök

Az ördögi körök sajnos hűek a nevükhöz, hogy csak negatív dolgoknál működnek. Bezzeg a jó dolgok nem fokozhatók bármeddig. Hülyén működik az emberi elme.
Ha rossz kedved van azt szinte a végtelenségig lehet fokozni. Ha valami miatt rossz a közérzeted van utána bármi miatt még szarabbul érzed magad.
Paranoiás leszel, kezded úgy érezni, hogy senki sem szeret, mindenki a hátad mögött rajtad röhög, téged szívat.
Mintha minden beszélgetés akkor hallgatna el mikor oda érsz, mintha a barátaidnak titkai lennének előtted. Amikor mondanál valamit, mintha észre sem vennének. Mintha amint leülnél valaki mellé az rögtön fölállna.
Ezek a véletlen kis apróságok is megbántanak és még mélyebbre taszítanak a bizonytalanságba. Hiába vannak ott a barátaid, hogy lelket öntsenek beléd egyszerűen nem tudod értékelni az igyekezetüket. Egy lelki szemellenző kerül a tudatodra, amin csak a negatív történések jutnak el a tudatodig vagy ha ilyen nem fordul éppen veled elő beképzeled magadnak. Egyre borúsabb lesz a hangulatod, nem lesz mit mondanod másoknak sőt meg se mersz már szólalni és mélyebb depresszióba esel. Aztán elkezded unalmasnak és szürkének érezni magad és önmagad előtt is igazoltnak fogod látni azt, hogy meg érdemled a rosszat és hogy keresztül néznek rajtad.
Ha ősz vagy tél van a kevesebb fény még egy jó nagy lapáttal rátesz erre. Persze a nagy gyakorlatias bölcs erre csak váll vonogatva annyit mondana kapcsold fel a villanyt.
Mikor már az öngyilkosságon gondolkozol, egyszer csak kisüt a nap vagy csak simán szállingózni kezd a hó vagy bármi és a borús hangulatod mintha a szél fújta volna el. Utólag már nem is érted, hogy zárkózhattál be ennyire, miért vettél ennyire a szívedre kis apróságokat és racionálisan fogod látni a dolgokat.
A következő depresszióig csak egy halvány emlék lesz a mindenedet megfagyasztó ború.